A köztársasági elnök a távozó Mateusz Morawiecki miniszterelnököt kérte fel kormányalakításra, annak ellenére, hogy nincs parlamenti többsége. Igaz, ő azt állítja, hogy még lehet.
Bár egyelőre nem ígérkezik túl nagy meglepetés, vélhetően első körben Morawieckit kéri fel kormányalakításra.
A lengyel miniszterelnök azt mondta, hajlandó lenne belépni tagnak egy parasztpárti vezetésű kormányba. Ezzel folytatja a próbálkozást, hogy az október 15-i választáson győztes koalíciót felbomlassza, bár erre kicsi az esélye.
Hogy sikerül-e visszaváltoztatni igazi jogállammá a már részben illiberális államot, annak jelentősége messze túlmutat Lengyelországon, írja Jörg Lau, a német lap szerzője.
Erre azonban nem az elnök védelméért felelős lengyel szerv jött rá.
Andrzej Duda elnök állítása szerint az eddig kormányzó PiS is kormányalakító többséget ígér, ő pedig úgy döntött, mérlegeli a helyzetet.
Andrzej Duda köztársasági elnök a jelek szerint húzza az időt.
Renitensből ismét jó tanuló lehet Lengyelország az EU-ban, de egy Donald Tusk vezette kormánynak odahaza meg kell küzdenie a választáson győztes, de parlamenti többséghez nem jutó Jog és Igazságosság (PiS) illiberális örökségének felszámolásával.
A magyarországi lengyel nagykövetségen szavazó lengyelek elsöprő többsége a kormányváltásra szavazott.
Több mint 30 000 bizottságból már csak 13-nak az eredményére várnak.
Hiába lenne meg Donald Tusk mögött a szükséges többség, lehet, hogy a PiS-ből indult Andrzej Duda nem őt kéri fel kormányalakításra. Vagy, ha mégis, Tuskra kemény időszak vár. Nem csak a könnyen ellensúllyá váló államfővel kell "megküzdenie", de a kormányprogramot is össze kell hangolni a több kérdésben tőle távol álló pártokkal.
A világsajtó fókuszában a lengyelországi választás áll. Az AP szerint a Jog és Igazságosság úgy nyert, hogy veszített. A lengyel ellenzék győzelme fordulatot jelentene az európai populista hullám számára is, írja a Bloomberg. A Die Zeit felteszi a kérdést: Donald Tusk jobbközép néppárti modellje mennyire felel meg a kor követelményének? A Politico szerint 8 évnyi feszültség és társadalmi viszály felemésztette a Jog és Igazságosság támogatását. Robbanásveszélyes helyzet állt elő a Közel-Keleten az izraeli háborúval, írja a Financial Times, míg a Wall Street Journal szerint Irán is célpont lehet, ha besegít az izraeli konfliktus elmélyülésébe. Válogatásunk a világlapok cikkeiből.
Ha Donald Tusknak sikerül is kormányt alakítania, nem lesz könnyű dolga: Lengyelország megosztott, Andrzej Duda pedig bármikor megvétózhatja döntéseit.
Az EU-pártiság és az EU-ellenesség között kell vasárnap választaniuk a lengyeleknek; a fiatalok közül a nők inkább a baloldalt, a férfiak pedig a szélsőjobbot preferálják – magyarázta Agnieszka Bejma, a Varsói Egyetem Nemzetközi Tanulmányok és Politikatudomány tanszékének adjunktusa.
A védelmi miniszterrel kerültek ellentétbe.
Azonban, ha a választás európai összefüggéseit nézzük, a Jog és Igazságosság győzelme megrázkódtathatja a földrészt, hisz a szélsőjobb további erősödését mutatná, írja a lap elemzése.
A Nyugat több száz millió dollárért vásárol az atomerőművek fűtőanyagából, arra nem szabott ki szankciót. A legnagyobb orosz internetes óriáscég, a Yandex társalapítója barbárnak nevezte az Ukrajna elleni háborút. Belebukhat a bankadóba az olasz miniszterelnök. Életveszélyes Szerbia, illetve a boszniai szerbek elnökének nacionalista emlékezetpolitikája. Válogatás a világsajtó írásaiból.
A lengyel parlament jóváhagyta az „orosz befolyást” vizsgáló bizottságról szóló módosított törvényt, de magát a bizottságot nem választották meg. Így lehet, hogy az októberben esedékes választások előtt nem is fogják már alkalmazni.
A kormánypártok által választott vizsgálóbizottság közvetlenül a választások előtt így is ellehetetleníthetné az ellenzék legfontosabb vezetőit.
Az ellenzék szerint a vizsgálóbizottság puccsot jelent, a kormánypárt szavazás nélkül akarja eldönteni az októberre várható választás eredményét.
